A Kamara története

Az ügyvédi kamarák felállításáról az 1874-ben megalkotott XXXIV. törvénycikk rendelkezett, mely Somogy megyében nem állított fel önálló ügyvédi kamarát. Az ország huszonhét városában alakult ügyvédi kamara. Felállításuknál előírás volt, hogy legalább 30 ügyvédet foglaljon magába, és egy vagy több törvényszék területére terjedjen ki. A kezdeti időkben Somogy – negyedmagával (Csáktornya, Nagykanizsa, Kaposvár és Zalaegerszeg) – a zalaegerszegi székhelyű az „Első Zalai Ügyvédi Egylet”-hez tartozott. A tiltakozások ellenére a zalaegerszegi kamara illetékességi területe egészen az I. világháborút követő időkig megmaradt.

 

Az Országos Ügyvédszövetség Kaposvári Osztályának 1923. évi közgyűlése kérelmezte az önálló kamara létesítését, Kaposvár székhellyel. A folyamodvány meghallgatásra talált, mert 1924. május 09-én az igazságügy-miniszter rendeletet adott ki a Kaposvári Ügyvédi Kamara felállításáról, július 01-i hatállyal. A Zalaegerszegi Ügyvédi Kamara májusi átirata szerint a Kaposvári Királyi Törvényszék joghatóságának területén 108 bejegyzett ügyvéd működött, akik közül 56-an kaposvári székhellyel folytattak ügyvédi gyakorlatot.

 

A Kaposvári Ügyvédi Kamara alakuló és egyben választó közgyűlését 1924. június 20-án tartotta meg a Királyi Törvényszék dísztermében, ahol az újságtudósítás szerint jelenlévő 48 ügyvéd megválasztotta az új kamara első tisztikarát: Dr. Zsobrák Jánost elnöki, Dr. Neubauer Ferencet elnökhelyettesi, Dr. Boross Istvánt titkári, Dr. Oszmann Aurélt ügyészi, Dr. Balázs Ármint pénztárnoki tisztségre. Az Új-Somogy c. lap Korponay Sándor ügyvéd vezércikkével köszöntötte az önálló kamara létrejöttét.

 

Az ügyvédséget érintő újabb lényeges intézkedések az 51.000/1946. I.M. sz. hatályba lépésével történtek, kezdetét vette az ügyvédi szervezet centralizálása, mellyel a somogyi ügyvédi kart a Pécsi Ügyvédi Kamarához sorolták át.

 

Az igazságügyi kormányzat 1955-ben, a 3/1955. (IX. 8.) I.M. sz. rendelettel határozta el az ügyvédi kamarák számának növelését, ebben rendelkezett a kaposvári, a békéscsabai, kecskeméti és nyíregyházi ügyvédi kamarák felállításáról, 1956. január 1-jei hatállyal. A Kaposvári Ügyvédi Kamara területén ezidőtájt kaposvári székhellyel 26-an, míg a járási székhelyközösségekben 25-en folytattak ügyvédi gyakorlatot.

 

1956. január 07-én tartották meg a Kaposvári Ügyvédi Kamara újjáalakuló közgyűlését, melyen szinte a teljes megyei ügyvédi kar képviseltette magát, s jelen voltak a minisztérium, az ÜKOB és a helyi hatalmi szervek képviselői. A közgyűlés az előkészítő munkálatokat végző Dr. Marton Ernő Istvánt elnökké, Dr. Halda Antalt elnökhelyettessé, Dr. Mezei Józsefet titkárrá választotta meg. A kilenc tagú választmányban olyan nagy tekintélyű, régi ügyvédek kaptak helyet, mint Dr. Szilli Gyula és Dr. Mayer Ferenc. A megyeszékhelyen kívül praktizáló ügyvédeket ketten képviselték a választmányban.

 

Az 1956-os események az ügyvédséget sem kímélték. Az 1958. évi 12. sz. tvr.-t a jogszabály alkotói az általános indoklás szerint a szocialista jogrend kialakítása egyik fontos lépésének minősítették, és ez a rendelet határozta meg 1983-ig, az új rendtartás elfogadásáig az ügyvédi működés jogi és szervezeti kereteit. A jogtanácsosi munka 1958-ban történt szabályozása nyomán egyre inkább elkülönült az ügyvédi és a jogtanácsosi szakma. Az igazságügy-miniszter 6/1959. sz. rendeletével bevezetett egységes ügyvédi-jogtanácsosi vizsga intézményét, ennek során felülvizsgáltak minden ügyvédi tevékenységet. A Kaposvári Ügyvédi Kamarához bejegyzett 63 ügyvéd közül 17-es minősítettek alkalmatlannak az ügyvédi hivatás gyakorlására, az esetek túlnyomó többségében politikai természetű okokra hivatkozva.

 

1959. február 08-án megtartott újabb tisztújító közgyűlésen már csak 52 bejegyzett tagja volt a Kaposvári Ügyvédi Kamarának.

 

Dr. Marton Ernő István 1959-ben bekövetkezett halálakor Dr. Szilli Gyula előbb helyettesként, 1960-tól pedig már, mint választott elnök irányította a kamara munkáját. Az elnök személyének változatlansága mellett, 1967-től új titkár, Dr. Csapláros Imre, és a közgyűléseken új tagokkal frissített vezetőség koordinálta a kamara szervezeti életét. Az 1950-es évek végétől többen, így pl. Dr. Esze István, Dr. Szigetváry Sándor, Dr. Zádori László, Dr. Hegedűs János, Dr. Bereczki István és Dr. Élthes János több ciklusban is bizalmat kaptak a kamara tagságától. Az 1973. december 04-én tartott közgyűlés választásának eredményeként Dr. Szigetváry Sándor elnök, Dr. Szemző Ernő titkár személyében új vezetők kerültek a kamara élére, és a kamara történetében először egy ügyvédnőt, Dr. Dér Mihályné dr. Sárközy Esztert delegálták az OÜT tagjai közé.

 

A somogyi ügyvédek önálló érdekképviseleti és önkormányzati testülete 1985-től Somogy Megyei Ügyvédi Kamara néven működik.

 

A Kaposvári Ügyvédi Kamara elnökei voltak:

 Dr. Zsobrák János 1924-től 1941-ig

Dr. Boross István 1941-től 1946-ig

Dr. Goitein Gábor 1945-től 1947-ig

Dr. Marton E. István 1956-től 1959-ig

 

A Somogy Megyei Ügyvédi Kamara elnökei:

Dr. Szilli Gyula 1959-től 1973-ig

Dr. Szigetváry Sándor 1973-tól 1988-ig

Dr. Csákabonyi Balázs 1988-tól 1997-ig

Dr. Fekete László 1997-től 2014. március 21-ig

Pongráczné dr. Csorba Éva 2014. március 21-től -

 

----------------------------------------------------------------------------------------- 

forrás: „A Somogy Megyei Ügyvédi Kamara Emlékkönyve” c. kamarai kiadvány