Jogtanácsosi bejegyzés - tájékoztató és Gy.I.K2017-09-20 11:39:14

 

 

 

forrás: http://ujut.bpugyvedikamara.hu/category/kamarai-jogtanacsosok-jogi-eloadok/

Polgármesteri hivatalban dolgozó jogtanácsosok és jogi előadók jogviszonya az önkormányzattal

Az Üttv. 66. $ (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának, a közös önkormányzati hivatalnak, a megyei önkormányzat hivatalának, a képviselő-testület szervének, valamint a nemzetiségi önkormányzat hivatalának, illetve szervének kamarai jogtanácsosa, az adott helyi önkormányzat, annak képviselő-testülete, közgyűlése, szerve, továbbá az adott nemzetiségi önkormányzat, annak szerve, valamint a helyi önkormányzattal, illetve a nemzetiségi önkormányzattal fenntartói viszonyban álló szerv számára, a munkaviszonya keretei között ügyvédi tevékenységet folytathat.

Ennek megfelelően nincs szükség, csak a jegyző által képviselt hivatal mint munkáltató igazolására. Az önkormányzat részéről nem kell semmilyen iratot csatolni!

Letölthető nyilatkozat- és igazolásminták

Munkáltatói igazolás- és nyilatkozatminta a kamarai jogtanácsosok részére (PDF)

Munkáltatói igazolás- és nyilatkozatminta a kamarai jogtanácsosok részére (DOC)

Munkáltatói igazolás- és nyilatkozatminta a jogi előadók részére (PDF)

Munkáltatói igazolás- és nyilatkozatminta a jogi előadók részére (DOC)

Az Üttv. 67. § (1) d)-g) alapján az alábbiakról:

67. § (1) Kérelmére a területi kamarába kamarai jogtanácsosként fel kell venni azt, aki
a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára,
b) jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
c) magyar jogi szakvizsgát tett,
d) ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban áll, valamely ügyvédi tevékenység folytatására nem jogosult nem természetes személy jogalannyal,
e) esetében valamely munkáltatójának székhelye vagy az a telephelye, fióktelepe, ahol a kamarai jogtanácsost foglalkoztatja a területi kamara működési területén található,
f) esetében valamennyi munkáltatója nyilatkozik arról, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlásának feltételei biztosítottak,
g) esetében valamennyi munkáltatója nyilatkozik arról, hogy az elektronikus ügyintézéshez szükséges feltételek biztosítottak és
h) nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.

Az Üttv. 71. (1) § c)-e) alapján az alábbiakról:

71. § (1) Kérelmére az ügyvédi kamarai nyilvántartásba jogi előadóként fel kell venni azt, aki
a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára,
b) jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
c) jogi előadói tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban áll, valamely ügyvédi tevékenység folytatására nem jogosult nem természetes személy jogalannyal,
d) esetében munkáltatójának székhelye vagy az a telephelye, fióktelepe, ahol a jogi előadót foglalkoztatja a területi kamara működési területén található,
e) esetében munkáltatója nyilatkozik arról, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlásának feltételei biztosítottak és
f) nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.

Az igazságügyi miniszter 12/2017. (IX. 29.) IM rendelete a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó által fizetendő regisztrációs díjról

Magyar Közlöny 2017. évi 159. szám (2017. szeptember 29.) (PDF)

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 206. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet szerinti regisztrációs díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni
a) a területi ügyvédi kamarába (a továbbiakban: területi kamara) kamarai jogtanácsosként felvételét kérő,
b) a területi kamarától jogi előadóként az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételét kérő természetes személynek a kérelme elbírálásáért.
(2) A díj megfizetését a kérelmező munkáltatója átvállalhatja.

2. A regisztrációs díj mértéke
2. § (1) A díj összege
a) kamarai jogtanácsosi tagfelvétel iránti kérelem esetén 80 000 Ft,
b) jogi előadói nyilvántartásba vétel iránti kérelem esetén 40 000 Ft.
(2) A szünetelő ügyvéd által előterjesztett kérelem esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti díj összege 21 600 Ft.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott díj magában foglal valamennyi eljárási költséget az eljárás résztvevőjének jogellenes magatartásával okozott költségek kivételével, valamint tartalmazza a  nyilvántartásba felvettek részére az arcképes igazolvány kiadásának díját is.

3. A díj megfizetése, visszatérítése és nyilvántartása
3. § (1) A területi kamara a kérelem előterjesztését követően haladéktalanul értesíti a kérelmezőt az ügy azonosító számáról (a  továbbiakban: ügyazonosító szám). A  díjat legkésőbb az  ügyazonosító számról való értesítés kézbesítésétől számított nyolc munkanapon belül kell megfizetni.
(2) A  területi kamara az  első kérelem előterjesztését követő nyolc munkanapon belül elektronikus úton, több ügyazonosító szám megadásával előterjesztett kérelemre összevont ügyazonosító számot ad ki. A  regisztrációs díjat az összevont ügyazonosító számmal érintett kérelmek után az összevont ügyazonosító számról való értesítés kézbesítését követő három munkanapon belül kell megfizetni.
(3) A  díjat a  területi kamara honlapján közétett számlaszámára, átutalással kell megfizetni. Az  ügyazonosító számot vagy az összevont ügyazonosító számot az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni.
4. § (1) A díj az ügyben eljáró kamara saját bevételét képezi.
(2) A díjak kezelésére, elszámolására a  számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy
a nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie az ügyek számának és a befizetett díj összegének kimutatására.
5. § Az e rendeletben meghatározott díjak esetében
a) a díjfizetési kötelezettségre az  illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a  továbbiakban: Itv.) 28.  § (2) és (3) bekezdését,
b) a fellebbezési és újrafelvételi eljárás díjára az Itv. 29. § (2), (4) és (6) bekezdését,
c) a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az Itv. 31. §-át,
d) a jogorvoslati eljárási díj visszafizetésére az Itv. 32. § (1) bekezdését,
e) a díjfizetés törlésére és visszatérítésére az Itv. 80. § (1) bekezdés f), g) és k) pontját kell alkalmazni azzal, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon díjat kell érteni.

4. Záró rendelkezések
6. § Ez a rendelet 2017. október 1-jén lép hatályba.
7. § Ez a rendelet 2018. július 1-jén hatályát veszti.

Dr. Trócsányi László s. k.,
igazságügyi miniszter

Elektronikus aláírás

Kérdés: Névre szóló minősített elektronikus aláírási tanúsítvánnyal rendelkező jogtanácsos vagyok. Az Üttv. 18. §-ában foglaltakra figyelemmel helyes-e az az értelmezésem, hogy a  kamarai jogtanácsosi felvételt követően a bizalmi szolgáltatónál kezdeményezni kell az elektronikus aláírási tanúsítvány módosítását, illetőleg új tanúsítvány kibocsátását?

Válasz: A tanúsítványt mindenképpen kell majd módosítani. Ennek pontos szabályairól még nincsen tudomásunk, de mindenképpen elektronikusan lehet majd igényelni a tanúsítvány frissítését, amelyet a szolgáltató majd táveléréssel fog tudni elvégezni.

Posted on August 3, 2017

Megbízással lehet-e más ügyvédi tevékenység körébe tartozó ügyet vállalni?

Válasz: Nem lehet. Csak a munkáltató illetve a kapcsolt vállalkozás fogalmának megfelelő cégcsoporti vállalat számára, képviseletében lehet eljárni. Harmadik személytől kamara jogtanácsos ügyvédi tevékenység re nem vehet fel megbízást.

Posted on August 3, 2017

A hatóságok előtti képviselet során kötelező lesz a jogtanácsos általi képviselet?

Külön kérdésként hangzott el, hogy a hatóság előtti jogi képviseletet kötelező-e kamarai jogtanácsosnak ellátni?

Válasz: A szervezeti képviselet szabályi nem változnak, de ahol kötelező a jogi képviselet a hatósági eljárásban, ott ezt kamarai jogtanácsos láthatja el.

Posted on August 3, 2017

Milyen irodamegfelelőségi szabályoknak kell a jogtanácsosok és jogi előadók munkáltatóinak megfelelni?

Értelmezésünk szerint az Üttv. 16.§ (1) és (4) bekezdés értelmében az ügyvédi székhely- és alirodára vonatkozó szabályok jogtanácsosok esetében nem alkalmazandók.

Jelen meglátásunk szerint a jogtanácsos tekintetében a munkáltatónak azt kell igazolni, hogy az elektronikus aláírás informatikai követelményeinek megfelelő munkakörnyezet biztosított, más technikai feltétel nem vonatkozik ránk.

Válasz: A kérdéses rendelkezés nem vonatkozik a jogtanácsosokra.

Posted on August 3, 2017

Fogja-e a Kamara ellenőrizni a jogtanácsosokat a Pmt. betartásával kapcsolatban?

Az új ügyvédi törvény szerint a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó ügyvédi tevékenységének gyakorlása során alkalmazandók a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatok. Esetünkben a törvényben, végrehajtási rendeleteiben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben, a kamarai szabályzatban, valamint a kamarai hatósági ügyben hozott végrehajtható határozatban meghatározott feltételeinek a megtartását a területi kamara a munkáltatóval együttműködve ellenőrzi.

Ehhez képest az új Pmt. hatálya kizárólag az egyéni ügyvédre és ügyvédi irodára terjed ki, a kamarai jogtanácsosra és jogi előadóra nem. A Kamara az ellenőrzés során miként fog eljárni a fentiekre tekintettel. Megköveteli a saját szabályzatainak betartását akkor is, ha a jogszabály nem terjed ki a kamarai jogtanácsosokra?

Válasz: A Kamara a kamarai jogtanácsosok tevékenységét pénzmosási szempontból nem kívánja külön ellenőrizni. A kamarai ellenőrzés célja a korábbi szürke zónás tevékenysége kiszűrése lesz pl. végzett-e külön megbízás alapján ügyvédi tevékenységet a jogtanácsos? A kamarai jogtanácsos a pénzmosás elleni tevékenység tekintetében zárt rendszerben dolgozik, nincs mit ellenőriznie az ügyvédi kamarának.

Az ellenőrzési módszertan (egyéb vonatkozásban) még nincs kidolgozva.

Posted on August 3, 2017

Hogyan kell az elektronikus iratokat archiválni?

Kérdés: Az Üttv. 46. § (5) az ügyvéd az általa ellenjegyzett, elektronikus formába alakított papíralapú okiratot az átalakítástól számított öt évig megőrzi: – archiváló szolgáltató útján kötelező ezt biztosítani?

Válasz: Nem kötelező az archiválási szolgáltatás igénybe vétele. Ez nem az Üttv. problémája. Változni fog az elektronikus okiratokkal kapcsolatos szabályozás, az EÜSZ. tv-hez kapcsolódó kormányrendeleti szabályozás, ezt ki kell várni ebben a kérdésben.

(Ebben külön egyeztetést tart a Bankszövetség a BM-mel, NISZ-szel hamarosan)

Posted on August 3, 2017

Lesz változás a TakarNET használatában?

Üttv. 45. § – Ez biztosítható úgy is, hogy a kamarai jogtanácsosnak személyében nincsen TakarNet lekérdezési joga, de van a munkáltatónál olyan személy, akinek van TakarNet felhasználási joga, és rajta keresztül beszerezhető a tulajdoni lap? Ezt az értelmezési verziót támogatjuk, mivel a tv. nem a „köteles lekérdezni” fordulatot használja, hanem azt, hogy „köteles ellenőrizni”, ami teljesül akkor is, ha fizikailag nem a jogtanácsos, hanem alkalmazottjának más munkavállalója kérdezi le a tulajdoni lapot.

Továbbá: nem parallel az Üttv. 45. § a 32. § (1) bekezdéssel, az okirat puszta szerkesztése is a szabály hatálya alá tartozik, okiratot viszont nemcsak kamarai jogtanácsos szerkeszt, így olyanokra vonatkozna ez a szabály, akikre nem terjed ki a Üttv. hatálya.

Válasz: A Kamara egyetért ezzel az értelmezéssel, a Kamara sem fogja kérni, hogy a kamarai jogtanácsosnak személyében legyen TakarNet lekérdezési joga, ez a TakarNet üzemeltetőnél okozhat problémát, ugyanis az üzemeltető az, amelyik megköveteli, hogy csak az használja fel a tulajdoni lapot, aki lekérdezte, és ez a problémájuk a kamarai jogtanácsosi státusztól függetlenül fennállt a múltban is.

Posted on August 3, 2017

Milyen meghatalmazást használhat a jogtanácsos?

Üttv. 32. § (6) – jól értjük, hogy függetlenül attól, hogy a munkáltató milyen alaki követelményeket szabna az ügyfelével szemben a meghatalmazásra, a 32. § (1) szerinti esetekben a 32. § (6) szerinti szigorú formai követelményeknek megfelelő meghatalmazás fogadható csak el a kamarai jogtanácsos részéről?

Válasz: Igen, szigorú alakisági feltételeknek megfelelő meghatalmazás kell.

Posted on August 3, 2017

A jogi személyeket és egyéb szervezeteket hogyan kell azonosítani?

A jogi személy vagy más szervezet azonosítása: az Üttv. 32. § (4) – „nyilvántartása alapján” – ennek megfelel az e-cégjegyzéken keresztüli lekérdezés?

Válasz: Megfelel, elég az elektronikus cégnyilvántartás lekérdezése.

Posted on August 3, 2017

A jogtanácsosoknak is kötelező lesz a JÜB? Ha igen, díjköteles lesz?

Üttv. 32. § (3) Az ügyvéd a természetes személy adatai a nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton a következő adatokat igényelheti:

a) természetes személyazonosító adatok,
b) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás,
c) lakcím,
d) arcképmás,
e) aláírás,
f) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti tények,
g) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatok és az okmány érvényességi ideje,
h) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontja szerinti adatok,
i) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. § d) pontja, 80. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. § (1) bekezdés g) pontja, 96. § (1) bekezdés g) pontja, továbbá 100. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok.

(…)

(9) Az ügyvéd közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló megbízási szerződés megkötése előtt köteles a (2) bekezdés szerinti természetes személy tekintetében a bemutatott okmányra vonatkozó, a (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni. Az adatigénylésért ebben az esetben sem az ügyvédtől, sem az azonosított személytől vagy szervezettől nem kérhető díj, költségtérítés vagy más ellenérték.

Megerősítést szeretnénk kérni, hogy a 32. § (3) bekezdés szerinti adatigénylés a pirossal kiemelt részekre tekintettel csak a 32. § (9) bekezdés szerinti esetben kötelező.

Értelmezési kérdés a 32. § (9)-hez: előfordul, hogy a jogtanácsos ellenjegyez valamely okiratot, amit csatolnak ingatlan-nyilvántartási eljárásban (ranghelycsere-megállapodást az Inytv. 32. § (2) d) pontja alapján), de nem látja el a munkáltató jogi képviseletét a földhivatali eljárásban, mert egy olyan bejegyzési kérelemhez kapcsolódik, amely esetében az Inytv. 32. § (5) alapján nem szükséges a jogi képviselet. Ebben az esetben nem áll fenn a 32. § (9) azon kitétele sem, hogy közhiteles nyilvántartási eljárásban való jogi képviseletről lenne szó, és mivel jogtanácsosról beszélünk, nem keletkezik megbízási szerződés, és nem áll fenn a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló megbízási szerződés megkötése előtt” kitétel sem – ez azt jelenti, hogy a körülírt esetben a jogtanácsost nem terheli a 32. § (9) szerinti kötelezettség?

JÜB – Kamara a kamarai jogtanácsosok esetében is biztosítja ezt a szolgáltatást?

Válasz:
Csak a 32. § (9) bekezdés szerinti esetben kötelező a JÜB lekérdezés. Nem kötelező lekérdezés esetén fizetni kell a JÜB használatáért. Kérdéses, hogy a BM KEKKH hogyan fogja elkülöníteni a kötelező és nem kötelező eseteket?

Elhangzott az is, hogy ha korábban azonosították az ügyfelet, nem kell újabb azonosítás, kivéve, ha változtak az okiratban rögzített adatok.

Posted on August 3, 2017

Az ügyvédi vagy a banktitok fog elsőbbséget élvezni a jogtanácsosok esetében?

A titoktartási kötelezettségek értelmezése szükséges: Megerősítést szeretnénk kérni, hogy a banktitokra vonatkozó szabályok speciálisak, ezért az ügyvédi titokra vonatkozó szabályokhoz képest elsőbbséget élvez az alkalmazásuk, mert álláspontunk szerint a banktitokra és ügyvédi titokra vonatkozó szabályok nem harmonizálnak egymással. Ez azért fontos, hogy a kamarai jogtanácsost ne terhelje kamarai fegyelmi felelősség azért, hogy betartja a banktitokra vonatkozó Hpt. szabályokat. Gondolunk itt a 10. § (1) bekezdésére, amely szerint a titoktartási kötelezettség nem áll fenn a munkáltató ügyfele által meghatározott személyek irányába, ellenben a Hpt. szigorú formai követelményeket ír elő az ügyfél hozzájárulására nézve a banktitok kiadása tekintetében, és arra, hogy a banktitok megtartási kötelezettség nem terhel, illetve kötelező kiadni a hatósági megkeresésben szereplő banktitkokat, amelyek adott esetben az Ügyvédi tv. alapján ügyvédi titoknak is minősülhetnek.

Válasz: nincs hierarchia a titoktartási kötelezettséget előíró törvények között. Célszerűnek tartaná, hogy az MNB-vel is egyeztessünk ebben a kérdésben. MÜK várja a Bankszövetség javaslatát a titoktartási kötelezettségek harmonizálására.

Posts

Posted on August 3, 2017

A kamarai jogtanácsosok és jogi előadók is részt vehetnek ingyenes képzéseken?

Megerősítést szeretnénk kérni, hogy a Kamara által szervezett képzés a Kamara tagdíj ellenében nyújtott szolgáltatása, ezért külön díjat a kamarai jogtanácsosoknak nem kell fizetnie.

Válasz: A kötelező továbbképzés nem kerül külön pénzbe. A kamarai tagok által önként választott speciális képzések lesznek majd díjkötelesek. A díjak egységesek lesznek a tekintetben, hogy az ügyvédek és a jogtanácsosok azonos díjat fizetnek-e egy-egy képzés esetén.

A képzés szervezéséről még komoly viták folynak, nem tud részleteket. A MÜK akkreditáló szervezet lesz, de nem valószínű, hogy a MÜK szervezi a képzéseket.

Posted on August 3, 2017

Mennyi lesz a regisztrációs díj a kamarai regisztráció során?

Üttv. 206. § f) a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó által fizetendő regisztrációs díjat szabályozó igazságügyi miniszteri rendelet – Tudunk arról, hogy van-e már ennek a rendeletnek tervezete? Felhívjuk a figyelmet arra, hogy korábbi tapasztalataink alapján a Kamara bizonyos regisztrációs díjkedvezményt biztosított azon ügyvédi feltételnél, ahol a felvételét kérő korábban ügyvédjelöltként már regisztrált volt, ezt a kedvezményt elvárnánk a kamarai jogtanácsosok esetében is.

Válasz: Még nincs tervezet, folyik a Vhr-ek előkészítése, a saláta-törvény is készül.

Posted on August 3, 2017

Milyen körülményeket kell majd figyelembe venni az okiratszerkesztés során?

Üttv. 42. § (2), 44. § (1), (4) – „kamarai jogtanácsos munkáltatójának a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója”

Kérdés: Mire számíthatunk itt, milyen követelmények lesznek előírva ebben a szabályzatban? Várható-e, hogy a kamara a szabályzat megalkotásakor együttműködik a jogtanácsosokkal valamilyen formában? Szükségesnek látjuk az egyeztetést, mert, ha majd a jogtanácsosi tagozat ezt a szabályzatot nem is hagyja jóvá, július 1-ig a törvény szerint akkor is alkalmaznunk kell (208. § (21) bekezdés). Mikorra várható a szabályzat meghozatala? Adott esetben a munkáltatónak fel kell készülnie a változásokra – pl. új munkaerő felvétele, meglévő munkakörök módosítása, ha az szükséges lesz a kamarai szabályzat alapján, így célszerű lenne, ha december 31. előtt születne meg, és publikus lenne. Mi a megfelelő forma a 44. § (4) bekezdésben említett „körülmény” feltüntetésére az ellenjegyzésben?

A résztvevő banki kollégák elmondták, hogy az okiratszerkesztés a banki gyakorlatban komoly problémákat hordoz, mert a készülő egyedi szerződést a jogtanácsos többnyire nem is látja. A bankok blankettaszerződésekkel dolgoznak, az üzletszabályzatok és szerződésminták elkészítésében vesznek részt a jogtanácsosok. Az okiratszerkesztésben részt vevő banki dolgozók többnyire nem jogi végzettségűek (közgazdászok, üzletkötők) még az egyedi vállalati hitelszerződések esetében sem. Fogyasztói szerződéseknél gyakori, hogy a szerződéses formanyomtatványon csak az ügyfél adatainak kitöltése az aktuális okirat-szerkesztési tevékenység. Fontos, hogy hol húzzuk meg a határt az okirat-szerkesztési tevékenység körülhatárolásánál. A kérdés azért is rendkívül nagy horderejű, mert az érintett szerződések érvénytelenségét vonhatja maga után, ha az okiratszerkesztésben részt vevő munkavállaló utólag mégsem minősül a kamarai szabályzat szerint megfelelőnek.

Válasz: A probléma nem kizárólag a pénzügyi területen merül fel. A jogalkotónak nem volt olyan szándéka, hogy az üzleti életet ellehetetlenítse, nyitottak a megoldáskeresésre. Azt javasolja, hogy készüljön egy összefoglaló elemzés erről a kérdésről, azt követően meg kell vizsgálni, hogy elegendő-e a kamarai szabályzatban rendelkezni, vagy szükséges-e az ügyvédi törvény kiegészítés/módosítása esetlegesen az őszi Üttv.-hez kapcsolódó saláta-törvényben. A MÜK október 13. körüli teljes ülése fogja tárgyalni a kamarai szabályzatokat.

Résztvevők részéről elhangzott az a javaslat is, hogy azon okiratok kerüljenek az „okiratszerkesztés” hatálya alá, mely okiratokat a jogtanácsosok „ellenjegyzésükkel” látják el ma is. A résztvevők válaszul azt a lehetőséget is számba vették, hogy törvénymódosítás szülessen a tárgykörben, mivel egy kamarai szabályzat várhatóan nem fog tudni valamennyi munkáltató valamennyi okiratszerkesztő dolgozójára nézve a változatos körülményekhez pontosan igazodó szabályrendszert tartalmazni, emellett problémásnak tűnik, hogy kamarai szabályzat szabályozza az Üttv. hatálya alá nem tartozók viszonyait. A Kamara nem zárkózott el a törvénymódosítás ötletétől, szoros együttműködésben képzelik el a helyzet megoldását, akár külön munkacsoport felállításával.

Posted on August 3, 2017

Milyen elektronikus aláírást használhatok?

Az Üttv. 18. § -ában előírt követelménynek az AVDH szolgáltatás megfelel?

Válasz: Nem, mert a 18. § az ügyvéd saját elektronikus aláírásával kapcsolatban állapít meg követelményeket: minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkezzen. Az AVDH nem tartozik ebbe a körbe, de természetesen továbbra is használható.

Posted on August 3, 2017

Hogyan gyakorolhatom a jogtanácsosi jogosítványaimat az eskütételig?

Kérdés: Az Üttv. 208. § (6) – (7) bekezdései egymásnak ellentmondanak. Hogyan tudja a jogtanácsos az eskütételig gyakorolni jogtanácsosi jogosítványait, ha nem lesz jogtanácsosi igazolványa, amellyel pl. bíróságnak igazolja a perbeli jogi képviseleti jogosultságát?

Válasz: Megoldandó a probléma, valóban van ellentmondás. Nem minden jogtanácsos ad be kamarai felvételi kérelmet, ezért szükséges egy határnap az igazolványok érvénytelenítésére, ugyanakkor a felvételi eljárás jogerős befejezése túlnyúlhat a 2018. január 1-i határidőn, amikor az igazolványok érvényüket vesztik. Jelenleg tárgyalnak az OBH-val, hogy a bíróságoknál milyen módon lehet igazolni az eljárási jogosultságot. A MÜK nyilvántartást fog vezetni a beadott kamarai tagfelvételi kérelmekről és az OBH-nál is automatikus lekérdezést terveznek az ügyvédi tevékenységet folytatókról.

Posted on August 3, 2017

A szünetelő ügyvédként felhalmozott tagdíjtartozás akadályozhatja-e a kamarai jogtanácsosi bejegyzést?

Kérdés: Az Üttv. 67. § (1) bekezdés h) pont, 149. § (4) bekezdés– kamarai jogtanácsosként történő regisztrációnak akadálya lesz-e, ha az illetőnek korábbról szünetelő ügyvédként tagdíjtartozása áll fenn a kamarával szemben? Itt kérdés az is, hogy a felvétel feltételeit melyik időpillanatban vizsgálja a kamara, hiszen lehetséges, hogy a felvételt kérő a felvételi eljárásban még ilyen tagdíjtartozással rendelkezik, de a kamarai jogtanácsosi tevékenység megkezdésekor (legkésőbb 2018.03.01. napján) már nem rendelkezik. Bár álláspontunk szerint egy polgári jogi jogviszonyba (pénztartozás) való beavatkozásnak, és a korábbról elmaradással rendelkező személy jogoktól elzárással való büntetésének minősülne, ha nem lehetne kamarai jogtanácsos korábbi pénztartozása miatt, és így szeretnénk, ha a kamarai jogtanácsosi felvételnek nem lenne akadálya az sem, ha az ügyvédi tevékenység folytatásának pillanatában korábbról tagdíjtartozás áll fenn.

Esetlegesen szabályozni szükséges azok helyzetét, akik a tartozás megfizetésére részletfizetési kedvezményt kaptak.

Válasz: Ebben a tekintetben a Kamara szigorú lesz, lejárt tagdíjtartozással nem vesznek fel a kamarába jelentkezőket. A tagdíjfizetés közjogi kötelezettség, a tagdíjat elnökségi határozattal állapítják meg. Minden évben kiküldik a kamarai tagoknak és nyilvántartottaknak a tagdíjhatározatot és a tagdíjfizetési felszólítást. Az az elképzelés, hogy fel fogják függeszteni a felvételi eljárást a tagdíjhátralék befizetéséig. Előfordul, hogy a kamarai tag nem értesül róla, hogy hátralékban van, de a felfüggesztéssel ez is rendezhető. Ha méltánylást igénylő esetben halasztást, részletfizetési kedvezményt kap a felvételt kérő, azt nem tekintik lejárt tartozásnak. Mivel október 1. és 31. között kell benyújtani a felvételi kérelmet, a 2017. utolsó negyedévre értelemszerűen nem kell tagdíjat fizetni, amennyiben a szünetelő ügyvédi státusz lezárul október 1-je előtt.

A lebonyolítás technikai részletei még nincsenek kidolgozva.

Posted on August 3, 2017

Kamarai jogtanácsosként ügyvédi irodám is van (szünetelő ügyvédként)

Az Üttv. újra bevezette a kényszertörlést az irodák esetében, így ha a jogtanácsosi felvétel után nem marad tagja az irodának, automatikusan elindul az iroda törlési eljárása. Amennyiben valaki meg kívánja tartani az irodáját, lehetősége van az alapszabály (alapító okirat) módosításával vagyoni taggá válni, így az iroda megmarad (de természetesen ügyvédi tevékenységet nem lehet folytatni).

Posted on July 28, 2017

Jogtanácsosi állásom mellett szünetelő ügyvéd vagyok

Az Üttv. a kamarai jogtanácsosoknak (ahogy az alkalmazott ügyvédeknek) is tagi státuszt ad, emellett megszünteti az eddigi gyakorlatot, hogy egyszerre párhuzamosan több kamarai nyilvántartásban is szerepeljen valaki (pl. szünetelő ügyvédként alkalmazott ügyvédi státuszban is van). Ez vonatkozik mind a saját, mind pedig más területi kamarákra, így senki sem lehet egyszerre két kamarában nyilvántartva.

Ha valaki szünetelő ügyvédként kéri felvételét a kamarai jogtanácsosi névjegyzékbe, a kérelem automatikusan magával vonja a törlését az ügyvédi névjegyzékből. Amennyiben egyszemélyes ügyvédi irodában dolgozott, az az iroda törlésével is jár (ennek részleteiről az ügyvédi irodákról szóló bejegyzések között olvashat).

 

Vissza