Amennyiben a szünetelés kezdő napja a szülés időpontját több mint 42 nappal megelőzi, a kismama nem jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre, valamint gyermekgondozási díjra, mivel a szünetelés kezdő napjától a biztosítási jogviszony megszűnik. Törvényi hivatkozás a teljesség igénye nélkül:

Az 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

"8. § Szünetel a biztosítás:
e) az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt."

Az 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Terhességi-gyermekágyi segély

"40. § (1) Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és
a) a biztosítási tartalma alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül."

Gyermekgondozási díj

"42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult
a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli."

A szüneteléssel kapcsolatos kérelmet az anyasági ellátás folyósítását követően célszerű előterjeszteni.